Ugye meséltem a pizzázásról? Igen meglepő élmény volt, hogy a pizzának teljes mértékben francia íze volt. Hogy is mondjam, a feltétek, szósz, minden azzá tette. De jó volt, nagyon is jó volt, csak a hagyományos olaszra számítottam. Mellesleg itt sikerül elérniük, hogy ne kapj sótúlterhelést egy-egy pizza után.
Március 28-án, vagyis hétfőn elkezdtem a neurológia gyakorlatot. Egészen könnyen megtaláltam hova kell mennem, kaptam köpenyt és egy kis útbaigazítást. Mint kiderült, a harmadévesek is most kezdik a gyakorlatot, így részt vettem velük egy kis illemtanórán, hogy is kell viselkedni a kórházban. Utána szétosztottak minket különböző osztályokra, én egy általános neurológiára kerültem. Mondjuk lehet nem itt látom a legtöbbet, de vannak azért érdekes esetek néha.
A rezidens lánynak (Aurélie) mondtam, hogy erasmusos vagyok és szerintem jobb lenne, ha az első héten valakivel együtt mennék beteget vizsgálni és inkább csak figyelnék. De erre azt mondta, hogy de hát tök jól beszélsz franciául. Mondtam hogy azzal nincs gond, hogy kikérdezzem a beteget, csak nem mindig értem mit válaszolnak, főleg ha nem artikulálnak. Erre viccesen azt mondta: Akkor olyat keresünk aki szépen beszél, vagy nem beszél :). Így kaptam egy szobát, két beteggel, bár aznap csak egy parkinsonos bácsi feküdt benne. Rám is bízták egyből, hogy hívjam fel a háziorvosát és kérjem el a nem tudom már milyen papírját, vagyis tudom, de nem tudom, itthon hogy hívják, talán referátum. No ez nem volt sikeres, mert a nő nem értette, hogy csak ez kell vagy más is kell-e és én meg nem értettem mit kérdez. :) Gyorsan át is passzoltam a mellettem ülő Clémance-nak.
Fél 12-től referáló volt, két esetet mutattak be. Ami igazán meglepő volt és innen akkor azok akik nem fogékonyak orvosis dolgokra, kérlek titeket ugorjatok a következő bekezdésre :) Szóval ami igazán meglepő volt, (még mindig itt vagy? sipirc) az egyik beteg kórtörténetének felvezetése után az agyat ott boncolta fel előttünk a patológus. Én csak pislogtam, hogy egyáltalán ilyet lehet. Kis tálcákon körbeadogattuk, ami érdekes volt, meg el is magyarázta mi micsoda, hol mit látunk. Úgyhogy még hasznos is volt, de számomra nagyon meglepő volt.
A hétfői nappal befejeztem utolsó igazságügy órámat :) Kedden pedig egész délelőtt vizit volt. Igazán érdekes nem történt. Délután 5-től volt a harmadévesekkel kómáról óra. Olyan aranyosak voltak, óra után letámadtak, hogy mióta vagyok itt, meddig leszek, jövök-e minden órára, ilyenekkel :)
Szerdán még mindig csak egy betegem volt, elvégeztünk rajta egy orthosztatikus hypotenziós vizsgálatot. Vagyis végeztünk volna, ha az a fránya vérnyomásmérő hajlandó lett volna álló helyzetben egynél többet mérni. De két műszerrel is próbáltuk, ki is fárasztottuk a beteget, úgyhogy leírtuk ezt eredménynek, hogy állva második mérést nem tudtunk mérni.
És tádám :) Csütörtök. Ezt várom már mióta, hogy leírhassam. Két betegem lett. És az új betegnek szintén papírokat kellett beszerezni. Újra telefonáltam. Meg kellett kérdeznem a háziorvost, hogy van-e pszichiátere a betegnek és ha van, akkor ki. Na ez sikeres volt :) Az első sikeres telefonálás :) Nagyon örültem neki. Délután meg találkoztam egy magyar csajjal. Ugye meséltem? Akivel véletlenül egy boltban futottam össze és onnan tudtam, hogy magyar, mivel pont meglátogatta a barátja, és épp a csokik eredetéről tanakodtak. Ha egyedül lett volna, még ma se ismerném. Nagyon furcsa volt magyarul beszélni Angers-ban. Leginkább olyan érzésem volt, mintha nem is itt lennék, de komolyan, nem tudtam hova tenni a szituációt. Másfelől hihetetlennek is éreztem, hogy tényleg magyarul beszélek :) Már nagyon ráálltam a franciára és hajlamos vagyok franciául makogni, ha nem sikerül valami :)
Estére pedig az orvosis franciák újabb találkozót szerveztek. Elég sok francia volt, de csak két román erasmusos volt és én (mi 3-an egy koliban lakunk). De azért nagyon jól sikerült. Igaz, hogy nekünk kellet őket faggatni, hogy beszélgessenek velünk, de ennek ellenére tényleg jó volt. Próbáltam megérteni az oktatási rendszerüket, talán most már alakul :) A lényege, hogy első évben 1200-an vannak, gondolom szinte bárki bejut ebbe az 1200-ba. Általános óráik vannak, fizika, kémia, és kicsi anatómia. Az év végén meg vizsga. Ennek az eredménye alapján 170-en kezdik el a második évet. Szóval az első év nekik nagyon nehéz, és elég nagy a hajtás és a szelekció. De talán azért jó, mert csak olyanok maradnak bent, akik ügyesen tudnak tanulni. A későbbi években nincs szórás, max. egy 10 fő bukik vissza, de nem igazán jellemző. Nem is csoda, a következő sorok után.
A harmadévben két részre osztódnak, az egyik fele gyakorlatokkal kezdi, a másik meg őőő, nem is tudom mivel, annak egyik része 4 hónap labor. De nézzük a gyakorlati részt, ami érdekesebb. 5 tárgyat tanulnak 3-ad évben: pszichiátria, neuro, geriátria, fül-orr-gégészet, szemészet. No ebből kell kettőt választaniuk, ahol 9-9 hét gyakorlatot kell tölteniük. Az elsőt a névsor elejéről kezdik választani, a másodikat a névsor végéről. Ergó nem mindenki fog minden gyakorlaton részt venni. Emellett 5-7-ig vannak óráik hétfőn, kedden, szerdán és pénteken. Na most, szemészetből és FOG-ból mindösszesen 4-4 két órás órájuk van. Ez egészen vicces. Meg szerintem az is, hogy van olyan, aki szemészeten nem is jár. (De ez később is megfigyelhető, például az igazságügyet igen kevesen választják - velem együtt ha 15-en voltunk, sokat mondtam. Tehát az évfolyamok nagy része nem is tanul igügyet??) No és a vizsga. Év végén 5 eset a vizsga. 1-1 eset minden tárgyból. Vagyis egyetlen egy eset a szemészetből és FOG-ból. Nincs semmilyen szinten sem elméleti tétel. Meg is lepődtek mikor mondtam, hogy nálunk a szemészet vizsga 3 elméleti és egy gyakorlati tételből áll. Mert eddig még azt hittem, hogy 5 esetet kapnak szemészetből és akkor arra azt mondtam még, hogy az úgy azért helyén van. De nem, ez mindösszesen egy eset. Az esetek azok úgy néznek ki, hogy van egy kis leírás a betegről, majd ahhoz kapcsolódóan kérdések. Miket vizsgálnál, hova küldenéd, mi lehet a baja, mit kéne kizárni? Szóval gyakorlatias kérdések vannak. Andrissal is beszéltem erről, és arra jutottunk mégis jó a mi oktatásunk. Főleg, ha a gyak.vezek megtartják a gyakot és nem hagynak 5 perc után magunkra, hogy vizsgáljuk meg a beteget, majd jön. Szóval, ha a gyakok rendesen működnének, nagyon jó rendszer lenne. :)
Ma meg KARNEVÁL és FLASHMOB :) Meg is tanultam rá a táncikát. Már nagyon várom. Este meg valami "galette complete"-et fogok enni a Adriannal, Gabriellával, Benjaminnal és Lucievel :) Még nem tudom pontosan mi ez, mert több dolog is lehet, de majd leírom :)
